Egy fontos célkitűzését sikerül elérnie, mert végre van önbizalma és hisz képességeiben. Lehetősége nyílik rá, hogy új elemekkel gazdagítsa napi rutinját. Lazít eddigi szokásainak merevségén. Megtanulja tolerálni és elfogadni azokat a dolgokat, melyek nem illenek bele eddigi értékrendjébe. Talán még régi szokásainak módosításával is kísérletezik, hiszen ez is megtöri a monotóniát, aminek most nagy szükségét érzi. Az utóbbi időben stabilizálódtak dolgait, de érzi, hogy változások következnek, és ezeknek jó érzéssel elébe is megy.

Az angol gyeplabirintusok neve sok fejtörést okoz: Mizmaze, Julián (Julius Caesar) lugasa, Trója városa vagy Pásztorverseny… Az egykor széles körben elterjedt gyeplabirintusokból mára csak kevés maradt; mivel évekig nem gondozták, jó néhány elgyomosodott. Azokban az országokban, Dániában és Németországban is van néhány, bár nem olyan sok, mint Angliában, ahol ismerték a gyeplabirintusokat, minden bizonnyal fontos szerepet töltöttek be a helyi közösség életében, különösen a tavaszi ünnepségeken.

A rómaiak a labirintust a görög mítosz illusztrálására használták. A cremonai mozaik közepén a Minótauroszt legyőző Thészeusz látható. Amikor a keresztények átvették a labirintus motívumot, saját vallási előírásaikhoz igazították annak jelentését: az ösvény az üdvözüléshez vezető út lett. Algériában, az orleansville-i templom - ma algíri katedrális - kövezetén található a talán legkorábbi keresztény útvesztő. A 4. században keletkezett labirintus közepén a SANCTA ECLESIA (Szent Egyház) szavak állnak, s ismétlődnek egy nagy, négyzet alakú mintában.

Egyes labirintusrituálék egyértelműen a halálhoz és az újjászületéshez kötődnek. A Csendes-óceán távoli szigetén, az Új-Hebridákhoz tartozó Malakulán "Ösvény"-nek nevezett útvesztő rajzolódik ki a homokból. Minden halott férfi szellemének ugyanazt az utat kellett bejárnia a Holtak Birodalmába, ám útközben szembe kellett néznie a női őrszellemmel. Amint egy lélek közeledett, az őrszellem kitörölte az "Ösvény" egy szakaszát, ezáltal arra kényszerítve a lelket, hogy útja folytatása előtt egészítse ki a mintát, s így új életre szülessen.

 Az országos tisztifőorvos III. fokú hőségriadót adott ki július 8-tól kezdve, s azóta, ha ingadozó mértékben is, egyfolytában tart a kegyetlen meleg.

 Megdőlt a budapesti, majd az országos napi melegrekord. Július 9-én, szombaton az 1927-ben Szegeden mért 37,8 foknál magasabb, 37,9-es értéket mértek. Vasárnap délutánra még rosszabb lett a helyzet. Újpesten volt az országban a legmelegebb, 38,5 fok. (Az eddigi csúcsot, 37,8 Celsiust 72 évvel ezelőtt, Szegeden regisztrálták.) A napon pedig jóval 40 fölé kúszott a hőmérőben a jelzőfolyadék.

A Skorpió déli része a tejútrendszer középpontjának közvetlen közelében található, azaz itt a legfényesebb a Tejút sávja.

Legjobban júliusban látható, éppen déli irányban. Ekkor már a horizont közelében láthatóvá válik a fullánkja is. Korábban a Skorpió jellegzetes fejénél tovább folytatódott a csillagkép a Skorpió ollójában. Ez az olló azonban később új, önálló csillagképpé vált: a Mérleggé. A Mérleg a Skorpiótól nyugatra látható

(wikipedia)

Az útvesztő a mai ember számára rejtvény, izgalmas, olykor félelmetes kaland lehet a bejárattól a középpontig vezető helyes út kiválasztása egy labirintus formájú élősövényben. Az első labirintusokban azonban csak egy út vezetett a középpontba, s többségüket kőbe faragták vagy agyagedényekbe karcolták. A kis labirintusábrázolásokat, mint amilyeneket a hopi indiánok készítettek (de ilyen a krétai labirintus is), talán nagyobb - akár valóságos, akár mitikus - építmények szimbólumaiként használták.

A Skorpió csillagkép a déli égbolton helyezkedik el. Déli irányban szélesedő, 37,5° magasságú csillagkép: északi határvonalának deklinációja -8°-nál kisebb, így legdélebbi széle még elméletileg sem látható hazánkból.

A Nap látszólagos égi útja során november végén éri el az állatövi csillagkép északi, legkeskenyebb részének nyugati határát, de az átlagos egy hónap helyett mindössze hat nap alatt áthalad rajta. A csillagkép januártól októberig kereshető fel az éjszakai égbolton.

Bár a labirintus az emberiség erőteljes szimbólumai közé tartozik, amióta világ a világ, örökre feledésbe merült annak oka és eredete, hogyan és miért ragadta magával az embert. A legkorábbi példák a Földközi-tenger mellékéről főképpen Európából ismertek. A görög eredetű labirintus szó arra a mítoszra utal, melyben Daidalosz a krétai Minósz király kérésére útvesztőt épít a szörnyeteg Minótaurosz lakhelyéül. Soha senki nem találta meg ennek a labirintusnak a pontos földrajzi helyét, bár egyes feltételezések a krétai gortüszi barlangrendszerre céloznak. Mindazonáltal a krétai labirintus motívuma újra meg újra feltűnik a világ minden táján.

Az égbolt egyik legbeszédesebb fényüzenete a Skorpió csillagkép. Időtlen bölcsességét természetesen a környező csillagképekkel együtt bontja ki. Rögtön szembetűnik, hogy a Tejútra vezeti a lelkeket, ahol először a Skorpió ollójával találkoznak. A csillagszimbolika szerint ez az olló vágja le rólunk a Tejúthoz méltatlan erőket, tulajdonságokat, vágyakat, azaz a karmateremtő egót. Az olló után elérjük az égbolt legjelentősebb csillagát, az Antarest