SKORPIÓ
[ 10.23. - 11.21. ]

Nem egyszerű eset a Skorpiónak szerelembe esni. Bár vágyik rá, mégis valami azt súgja neki, hogy nem szabad, és megálljt parancsol magának. Ezért általában az eszével szeret meg valakit. Először mérlegel, aztán dönt. És ha már megvan a vágyainak megfelelő partner, támadásba lendül. Irgalmatlanul megküzd a kiszemelt kedvesért, akinek nehéz lesz ellen állnia a Skorpió egyéniségének. Ha már megvan a szerelem, és működik is, a Skorpió elővigyázatlanabb lesz, és kiütköznek kellemetlenebb tulajdonságai is.

inden egyes tónus saját üzenettel bír. Éppen ezért sokat elárul rólad, melyik a kedvenced, milyen színű ruhákat hordasz, illetve melyik árnyalat dominál az otthonodban.

A színtan nemcsak a lakberendezésben, a divatban, de a pszichológiában és az alternatív gyógyászatban is nélkülözhetetlen. Szinte mindenki kifejezi önmagát azzal, mi a kedvenc színe. Aki ismeri az árnyalatok jelentését, jobb emberismerettel rendelkezhet társainál.

Piros

A tűz és a szerelem színe.

A szem színe kisgyermekkorban majdnem minden gyermeknél egységesen szürkéskék, amolyan bébi-acélkék. Sok anya ilyenkor álmodozik - hátha kék marad! Ám a barna szemű szülőktől származóknál genetikai okból többnyire besötétedik. Általában már 6 hónapos korban látható a végleges szemszín.

Megint másoknak tinédzserkorban, sőt akár húszas éveikben is változhat szemük árnyalata. Az európai emberekre a legjellemzőbb a (kevert árnyalatú) kék szemszín – legnagyobb százalékban az izlandiakra.

Gyertyánfa (június 4-13., december 2-11)

Rendkívül megbízható: ha ő valamit megígér, arra mérget lehet venni, hogy betartja. Ha egy ismerősének szüksége van rá, azonnal ugrik! Igazi idealista. Már-már hajszolja az elismerést és a csodálatot, mind a magánéletben, mind a hivatásában. Nagyon értelmes, folyamatosan képzi magát, tudja a kötelezettségeit, s eleget is tesz nekik. Általában önálló, inkább küldő munkatársként dolgozik - szereti önmaga beosztani az idejét.

Juharfa (április 11-20., október 14-23.)

Olyan ember, aki mindig kitűnik a többiek közül. Személyisége nem mindennapi. Roppant eredeti, fantáziája szárnyal. Néha visszahúzódik ugyan a csigaházába, már-már személyes, de alapesetben tele van ambícióval, rendkívül büszke és nagyon önérzetes. Belül komoly harcokat vív önmagával, ezért örül, ha valaki hízeleg neki. Vigyázni kell vele, nem szabad nála túlfeszíteni a húrt.
Könnyedén tanul, ennek köszönhetően kivételesen intelligens.

A Lucca katedrálisban látható, egy 49 cm átmérőjű labirintus.A jellegzetes krétailabirintus  rajza található meg a legtöbb helyen, ez Angliában, Tingatel közelében, a Rocky Valley hegyszorosban látható.

Nyolcszögletű útvesztő fogadja a hívőket és a látogatókat a franciaországi St. Quentin plébánia kövezetén. Mielőtt végigsétálnának a templom főhajóján, a 10,5 m átmérőjű labirintuson kell áthaladniuk.

Egy sírkövön is látható labirintus mintázat az angliai Alkborough temetőjében.

Az angol gyeplabirintusok neve sok fejtörést okoz: Mizmaze, Julián (Julius Caesar) lugasa, Trója városa vagy Pásztorverseny… Az egykor széles körben elterjedt gyeplabirintusokból mára csak kevés maradt; mivel évekig nem gondozták, jó néhány elgyomosodott. Azokban az országokban, Dániában és Németországban is van néhány, bár nem olyan sok, mint Angliában, ahol ismerték a gyeplabirintusokat, minden bizonnyal fontos szerepet töltöttek be a helyi közösség életében, különösen a tavaszi ünnepségeken.

A rómaiak a labirintust a görög mítosz illusztrálására használták. A cremonai mozaik közepén a Minótauroszt legyőző Thészeusz látható. Amikor a keresztények átvették a labirintus motívumot, saját vallási előírásaikhoz igazították annak jelentését: az ösvény az üdvözüléshez vezető út lett. Algériában, az orleansville-i templom - ma algíri katedrális - kövezetén található a talán legkorábbi keresztény útvesztő. A 4. században keletkezett labirintus közepén a SANCTA ECLESIA (Szent Egyház) szavak állnak, s ismétlődnek egy nagy, négyzet alakú mintában.

Egyes labirintusrituálék egyértelműen a halálhoz és az újjászületéshez kötődnek. A Csendes-óceán távoli szigetén, az Új-Hebridákhoz tartozó Malakulán "Ösvény"-nek nevezett útvesztő rajzolódik ki a homokból. Minden halott férfi szellemének ugyanazt az utat kellett bejárnia a Holtak Birodalmába, ám útközben szembe kellett néznie a női őrszellemmel. Amint egy lélek közeledett, az őrszellem kitörölte az "Ösvény" egy szakaszát, ezáltal arra kényszerítve a lelket, hogy útja folytatása előtt egészítse ki a mintát, s így új életre szülessen.

Az útvesztő a mai ember számára rejtvény, izgalmas, olykor félelmetes kaland lehet a bejárattól a középpontig vezető helyes út kiválasztása egy labirintus formájú élősövényben. Az első labirintusokban azonban csak egy út vezetett a középpontba, s többségüket kőbe faragták vagy agyagedényekbe karcolták. A kis labirintusábrázolásokat, mint amilyeneket a hopi indiánok készítettek (de ilyen a krétai labirintus is), talán nagyobb - akár valóságos, akár mitikus - építmények szimbólumaiként használták.

Bár a labirintus az emberiség erőteljes szimbólumai közé tartozik, amióta világ a világ, örökre feledésbe merült annak oka és eredete, hogyan és miért ragadta magával az embert. A legkorábbi példák a Földközi-tenger mellékéről főképpen Európából ismertek. A görög eredetű labirintus szó arra a mítoszra utal, melyben Daidalosz a krétai Minósz király kérésére útvesztőt épít a szörnyeteg Minótaurosz lakhelyéül. Soha senki nem találta meg ennek a labirintusnak a pontos földrajzi helyét, bár egyes feltételezések a krétai gortüszi barlangrendszerre céloznak. Mindazonáltal a krétai labirintus motívuma újra meg újra feltűnik a világ minden táján.

A világ egyik legősibb, ma is élő szimbóluma sok változatban és országban megtalálható. 1967-ben a montreali Világkiállításon több mint egymillió látogató kereste fel a Labirintusnak nevezett pavilont, melyben kinematografikus hatásokkal elevenítették meg a Minótauroszt elpusztító Thészeusz mítoszát. A történet felidézése az önmagát legyőzni tudó embert kívánta bemutatni; ahogy a kiállítás igazgatója, Roman Kroitor kifejtette: "A színterek élettapasztalatok, a »fenevad« az emberi természet szükségszerűen tökéletlen megismerése, amelyet legyőzni vagy elűzni remélünk, miközben áthaladunk a labirintus egyes szakaszain.