Október 24 és november 22 között a Nap az állatöv nyolcadik jegyén halad át, előtte a Mérleg, utána a Nyilas. Ez az ősz második fázisa, mikor a vegetáció az utolsó erőfeszítését teszi. A szélben lehulló levelek a földre hullnak s az elhalt növényzet, az esővel és a földdel keveredve, az újabb élet táptalajává alakul. Ilyenkor a komolyság, a mély érzelmek, a túlvilág tudata hatja át az embert, ugyanakkor egyfajta vezeklési vágy is.

Azt mondják, hogy a Skorpió a Zodiákus temetője: itt a külső formák eltűnnek, az objektív értékek tönkre mennek, hogy egy fermentációs folyamaton, rothadáson, felbomláson menjenek keresztül. De miként a Főnix madár, mely saját hamujából éled újjá, a csillagjegy is újjáéleszti az energiát és előkészíti a belső élet és a szubjektív értékek újjászületését.

A szanszkrit hagyományokban ez a jel a Szűz által kidolgozott és vezetett energiát egy végleges formába tömöríti, a Mérleg jegyében pedig alkotó tendenciává válik. Ez az állatöv átmenet egy fejlettebb univerzum és egy komplikáltabb világ felé. Ha a mérleg az általa hozott különböző állapotok révén működik, itt, a Skorpióban kialakul az álombeli állapot, hogy majd a Nyilasban közbelépjen az anyag, s így a forma és gondolat kiteljesedjék.

A Skorpió tehát az alkotás megelőzője, mikor a kreatív gondolat és a kifejezési szándék összekeveredik. Kettős karakterű jel, átmenet a szellemi és anyagi között.

A mitológiában a Skorpió az agresszív erőt szimbolizálja. A régi Egyiptomban egyaránt féltek tőle és tisztelték is. Amikor ízisz férje tetemének a keresésére indult, akit a testvére, Seth megölt, egy skorpió kísérte útján.

A Mithrasz kultuszban a Bika és a Skorpió az élet és a halál szimbólumai, ugyanakkor a felkelő és lenyugvó Nap jele. Az ősi hiedelmekben a Nap az élet és a halál örök körforgásának a jele.

Egyiptomban a skarabeus, a Skorpió, az élet örökösen megújuló oldalát jelképezte. A skarabeus az újjáéledés, a halhatatlanság valamint a mindent irányító és elrendező isteni bölcsesség szimbóluma.

A kígyó szintén ehhez a témaközhöz tartozik - halálos mérge révén a halál és rombolás szimbóluma, rendszeresen megújuló bőre révén pedig az élet, a megújhodás és újjászületés szimbóluma.

A kígyó sokoldalú, univerzális szimbólum: a bölcsesség és hatalom szimbólumától kezdve, az alattomosságon, ravaszságon, a sötétségen és gonoszságon át, egész az Uroborosz, a Világkígyó szimbólumáig. Az Uroborosz az ősi egység, az ősóceán vagy az őskáosz szimbóluma, amelyből származik. Mondanivalója, a „Kezdetem a végem” - a felbomlás és megújhodás örök körforgása.

A kígyó két ellentétes szimbólumot foglal magába: az emberiséget a sötét erőktől védelmező női erő, és a csábító nő. Egyes magyarázatok szerint ezt a két ellentmondásos erőt képviseli a Hermész botjára tekeredő két kígyó is, mely az ellentétek kibékítésének a jelképe.

A Skorpió csillagjegy összetett jel, mely egyrészt a gonosz, a sötét romboló erők, a minden anyagi dolog kényszerű elmúlásának a tudatából áll, másrészt a mindezen túli szellemi erők felé való törekvésből. Ez olyan belső feszültséget gerjeszt, mely egyetlen más csillagjegy esetében sem észlelhető. 

A Skorpió olyan szélsőséges ellentéteket állit szembe egymással mint az ártatlan és bűnöző, a mélyen hivő és a fanatikus, a maga igazáért kiálló harcos és a bosszúhadjáratot indító.

(A www.jellemrajzok.com írása)